Téridő – elsőre kicsit furcsának tűnik ez a fogalom. Ha a fizika oldaláról közelítjük meg, akkor egy matematikai modell, mely egy sokaságban egyesíti a teret és az időt. Úgy tekinthetünk rá, mint egy négydimenziós koordináta-rendszerre, három tér- és egy idődimenzióval. Egy-egy esemény a koordináta-rendszer egy-egy pontját jelenti. Istenfélő emberként meggyőződésem, hogy azért írhatok most a téridőről, mert Isten teremtő akarata létrehozta a világot, amiben élünk, és benne megalkotott bennünket, embereket. Így létezünk mi, térben és időben. Az idő pedig folyamatosan halad előre, ezért tovatűnő pillanataink történelmet írnak. Érdemes azonban megemlékeznünk életünk eseményeiről – erről szól ez a honlap. Vannak örömteli és fájdalmas történések, hétköznapi és szakmai sikerek vagy kudarcok. Ezeket gyűjtjük össze abban a reményben, hogy az emlékezésen túl üzenetet hordoznak a kedves olvasónak is. Így most annak a bizonyos négydimenziós koordináta-rendszernek egyes pontjairól beszélünk az író szemszögéből. Miközben elektronokba öntjük gondolatainkat, soha nem feledkezünk meg a Teremtőről, aki mindenek fölött él, és uralkodik, aki nem kötődik a mi dimenzióinkhoz, de lehetőséget biztosított arra, hogy mulandó létezésünk az Ő örökkévalóságában folytatódjék.

“Ezeken felül, fiam, fogadd meg az intést: A sok könyv írásának nincs vége, és a sok gondolkodás elfárasztja a testet. Mindezt hallva a végső tanulság ez: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége! Mert Isten megítél minden tettet, minden titkolt dolgot, akár jó, akár rossz az.”
/Prédikátor 12:12-14/